Városunk

A város története

A város területe a bronzkortól lakott hely. A legrégibb idők emlékét a pécsi múzeumban fellelhető temetőre utaló hamvasztásos sírból előkerült letetek idézik. A rómaiak idején sűrűn lakott hely, a Pannónián áthaladó borostyánkő utak közül a Mursa (Eszék) és Sopianae (Pécs) felől jövőnek itt volt az egyetlen átkelőhelye a sáros, mocsaras vidéken. A település neve is a sás vízinövényre utal. Címerében a név kezdőbetűjét sás növény fogja át a vízililiomot stilizáló heraldikai jellel.

Sásdról szóló első írásos emlék az 1332-ből származó pápai tizedgyűjtő jegyzék. A XIV-XVI. században a Dombay és a Werbőczy család birtokához tartozott. Az 1544-ben kezdődő török hódoltság idején a törökök palánkvárat emelnek és helyőrséget állítanak fel. A török uralom alól Sásd 1686. október 1-én szabadul fel. Ezt követően a sásdi vámhely, Esterházy tulajdonba kerül és az elnéptelenedett település fokozatosan benépesül, illetve benépesítik németajkú telepesekkel.

1850-ben Sásd járási székhelyű rangot kap. Ettől kezdve a település fejlődése felgyorsul, a századfordulóra a „Hegyháti” járás kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és közigazgatási központjává válik. Az I. Világháborút követően Pécs szerb megszállása miatt 1918. november 14-től 1921. augusztus 20-ig Sásd lett Baranya megye ideiglenes székhelye. Hörnyéket Sásdhoz csatolják 1936. október 1-én. Ma Sásd egyik utcája.

A szovjet csapatok 1944. november 30-án vonultak be Sásdra. 1956. október 23-ának helyi eseményeire a forradalom és szabadságharc tiszteletére állított emléktábla figyelmeztet. Sásd közigazgatási rangja mindig jelentős volt. Önálló tanács alakul 1950-ben, majd 1965-től közös tanács jön létre. Sásd 1970. július 1. óta lett nagyközség, majd a Köztársaság Elnökének 93./1995./VI.2./KE. Határozatával 1995. július 1. napjával városi címet kap.

Sásdról a járási székhelyet 1979. január 1. napjával Komlóra helyezik át, ezzel a helyben lévő Járásbíróság, Rendőrkapitányság, Földhivatal stb. a tőle 20 km-re lévő városba költözik. Ezen elhibázott döntés az addigi dinamikus fejlődést visszafogja, majd a rendszerváltozás után létrejövő önkormányzatiság jegyében és a tulajdonviszonyokban végbemenő gyökeres változások következtében új perspektívák nyíltak a település fejlődésében.

A légi felvételeket Gerdei Sándor fényképész készítette.

Sásd 2013. január 1-jével újból járási székhely lett a Hegyháti Járás (27település) központjaként. Felállításra került a Hegyháti Járási Hivatal - a Baranya Megyei Kormányhivatal kihelyezett szerveként, a Polgármesteri Hivatalból pedig Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal lett. A Közös Hivatalhoz csatlakozott Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Palé, Varga és Vázsnok Községek Önkormányzata, a Közös Hivatal székhelye Sásd. A hatáskörök és feladatok törvény által meghatározott részét a dolgozókkal együtt átvette a Járási Hivatal, mely a Városháza épületében kapott helyet. Járási feladatkörbe kerültek át az okmányirodai feladatok, a gyámhivatali teendők és a gyermekvédelmi ügyek, ezen kívül pedig a szociális ügyek egy része. A korábbi tervekkel ellentétben a szakigazgatási szervek járási szintekre való kiépítése sajnálatos módon nem jöhetett létre, azonban megtalálhatjuk például a Munkaügyi központ kihelyezett ügyfélfogadását.

 

Várostérkép

Sásd Baranya megye északi részén helyezkedik el, a 66-os főút mentén, éppen félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől 35 km távolságra. Dombóvártól 15 km-re, Komlótól 20 km-re található a város. Jelentős forgalmi csomópont, itt található a Kaposvár-Pécs-Dombóvár elágazó. Vonattal és busszal egyaránt könnyen megközelíthető.

Sásd város elhelyezkedése Baranya megyében

Várostérkép

 

Testvér településeink

Statisztika

A város lakosságszáma: 3299 fő
Sásd belterülete: 192 ha
Sásd külterülete: 1174 ha
Lakások száma: 1321 db
Gépjárművek száma: 1340 db
Villamoshálózatba kapcsolt lakások: 1265 db, 97%
Villamoshálózat hossza: 11,21 Km
Ivóvízhálózat hossza: 26,1 Km
Ivóvízvezetékbe kapcsolt lakások száma: 1262
Ivóvízvezetékbe kapcsolt közületek száma: 141
Csatornahálózatba kapcsolt lakások száma: 1099
Csatornarendszer hossza: 25,9 Km
Gázhálózat kiépítésének éve: 1997
Gázhálózatba kapcsolt háztartások száma: 658 db
Szilárd útburkolati utak hossza: 13,36 km
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 1280
Működő vállalkozások száma: 70 társas, 181 egyéni
Kiskereskedelmi üzletek száma: 84
Vendéglátóhelyek száma: 21